Szóval másfél óra utazás után megérkeztünk Rakamazra, mindenhol hátizsákos bevándorlók és már akkor tudtuk nem lesz egyszerű eset bejutni a kempingbe, leraktuk a kocsit egy 4500 Ft-ért őrzött parkolóba majd beálltunk a hídig kígyózó sorba.. több oka is volt , hogy ennyire hülyék voltunk, hogy szakadó esőben 3és félórát álljunk 1. a Tisza kempingben akartunk sátrazni, lehetőleg árnyékos helyen 2. rajtunk kívül még 3 embernek vittük a sátrát és még vagy hármunknak foglaltunk helyet 3.mert jó poén kurva hidegben, szakadó esőben zsibbadó kézzel idegbajt kapni és mások nyavalygását hallgatni Szerencsére a dühöngésem ellenére jól szórakoztunk az idióta embereken, akadt belőlük bőven… Itt csatlakozott még hozzánk Nyilasági és Zsu, Az a tudat nyugtatott hogy mögöttünk egyre több ember állt így nem éreztem magam annyira idiótának, hogy mi is ott rohadunk. Majd valami isteni csoda folytán ahogy átléptem a kemping bejáratát elállt az eső és kisütött a nap. Természetesen árnyékos hely nem volt már így maradt a tavalyi sátrazó hely a kőkocsma mögötti rész… némi variálás és száradás után felépítettük a táborunk. Majd Timivel kimentünk a kocsihoz átvedleni és magunkhoz venni némi sört, ja és a lényeg mire sorra kerültünk a kempingnél már nem volt karszalag , egy kis fecnit kaptunk ami igazolta a befizetett összeget ..ezzel persze engem már nem engedtek vissza mivel még nem volt meg a megváltott hetijegyem.. szóval kavarás az volt keményen. Lassan mindenki leért Tokajba, valaki vonattal volt aki 5órás stoppolással.. Bandeszék is kocsival jöttek megváltottuk a jegyünk becuccoltunk a sátorba és nekiálltunk inni azt hiszem így volt, de a biztonság kedvéért megkérdeztem Banditát, hátha pontosabb infóval tud szolgálni : „…egri félédes bort ittunk kólával „ a lényeg végül is ez volt. Volt mit ünnepelni is Zolika szülinapját majd éjféltől Timiét, ez mindig jó ok az ivásra! A nyilascsalád hozta a formáját már az első pillanattól fogva:) 11 körül átmentünk a veres szekérborozóba.. legalábbis azt hiszem ez a neve .. Ott volt a ceglédi bagázs nagy része és a szegediek is, befaltunk pár zsíros kenyeret rengeteg hagymával meg pár felest is kísérőnek.. lassan hajnalodott és nem tudom mikor, de elindultunk vissza a kempingbe, de azért megálltunk még e körforgalomnál, lévő kocsmánál ..Csaabika, Bandita, Gyuszkó és én…. A napok szinte menetrendszerűen teltek, reggel a hőgutától kimenekülés a sátorból, egyéb szükségletek elvégzése, majd irány a fesztivál vagy a kőkocsma enyhítést adó nedűje és árnyéka.. Itt ugorjunk is részeket, mert a napok rendesen összefolynak ennyi idő távlatából. A koncert felhozatal számomra kielégítő volt, bár ami érdekelt annak a felére sem jutottam el. A hazai zenei élet java tiszteletét tette a fesztiválozó közönség előtt. Azt hiszem a stílusokat tekintve is elég tág volt a paletta, szóval mindenki megtalálhatta a magának való koncertet és bulit. Ami még emelte az ott töltött napok fényét az természetesen a Tokaji bor édes íze és a fesztivál területén mindenhol megtalálható mézes ágyas pálinka volt.. igaz az első este után limitálva lett a feles fogyasztásom:) A metálmagnó is szólt rendesen ahogy kellett, ezzel vonzva magához mindenféle beteg figurát!:)) A koncerteket nem elemezném, sorrendet sem állítok mert ez saját vélemény és nem vagyok kritikus h. fikázzak vagy magasztaljak egy zenekart.. A secusokkal sem volt különösebb gond, korrektek voltak és csak tették a dolgukat. A már hagyománnyá vált rastafest és rasta-kopasz foci is megrendezésre került,ami idén több szurkolót vonzott magához. Ez talán annak is betudható h. remek focipályát találtak a dewalt és a krsna sátor közt. Mindent egybevetve remek fesztivál volt a szervezés az elrendezés is igazán jól sült el a kezdeti nehézségek ellenére.. És ahogy minden évben idén is elterveztük, hogy jövőre pár nappal korábban vagy pár nappal tovább maradunk.