Summer Breeze - 2015
GermanyDinkelsbühl/Open Air
Már régóta terveztem, hogy eljutok Németországba. Ezen a nyáron sikerült is végre, elutaztunk Dinkelsbühl-be a Summer Breeze fesztiválra. Engem Győrben szedtek fel a Tesco parkolóban. Jól megpakoltuk Balázs kocsiját, majd hét óra környékén kezdetét vette az utazás. Menetközben az útba ejtett benzinkutakon kívül, megálltunk a Walhalla nevű gyönyörű és hatalmas emlékműnél. Kisebb nagyobb nehézségek akadtak, mert nehezen találtuk meg az oda vezető utat, de végül sikerrel jártunk.

A nyolc órás fárasztó utazás után megérkeztünk. Kiváltottuk a jegyeinket majd a nagy tömeget kikerülve a VIP kempingbe mentünk, ahol gyorsan találtunk egy jó placcot közel a bejárathoz, zuhanyzókhoz. Leparkoltuk a kocsit.



A gyors sátorállítás ellenére is lekéstük a Battle Beast-et, amit mindenki látni szeretett volna. Úgy döntöttünk felfedezzük a fesztivál területét és a Merch-et. Már a 0. napon sok árus nyitva volt, aminek nagyon örültem, mert kis csapatunkból mindenki szeret relikviákat vásárolni. A viszonylag kisméretű területen számos büfét és sörsátort helyeztek el.  Négy színpadot hoztak létre, (a 0. napon kettő volt nyitva) tehát az embernek nagyon meg kellet gondolnia, milyen koncertre akar menni. Ez túl sok volt a jóból, ami nem baj, mert mégsem akar senki a két kedvenc zenekara közül választani. Néha a VIP area elkerített környezetében mézborozgattunk, vagy az autó adott koncert előtti alapozásra otthont. A fesztivál területén lévő standok elég borsos áron működtek, egy sör 3-5 euro között volt kapható. Aki itt akart fogyasztani, mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Viszonylag korán lefeküdtem aludni, hogy bírjam a másnapi forróságban a Thrash-t.

Hamar eljött a reggel. Bevásárlással kezdtünk a városban. A boltokban a külföldi viszonylatokhoz képest jó árak voltak. Az első nap nagyon ütősnek ígérkezett. Jó pár pohár mézbor után nekiindultunk a Tankardnak. A Circle pitig meg sem álltunk, ahol Bonin hátára ugorva rohantunk körbe kíméletlenül. Nyeltük a port és mosh-oltunk ahogy a csövön kifért. Koncert után bevettük a merch-et, pólókkal és felvarrókkal gazdagodtunk. Elfáradtunk, de nem lehetett pihenni következett a Sodom. Pár sör társaságában megnéztük a Kreatort. Sajnos az Agalloch-ról lemaradtam, rosszkor voltam jó helyen, mert a Death To Allan találtam magam, ami nem baj, ugyanis ezt is meg akartam nézni.   Visszaballagtam a sátramhoz és elaludtam. összességében ez a nap volt számomra a legütősebb, de a levegő lehetett volna hűvösebb is.



A 2. nap elég korán kidobott a sátor, kellemes másnapos ébredés volt. Feléledtünk, sűrű napnak néztünk elébe, gyors délelőtti hercehurca, boltolás, battle jacket fel, majd irány a VIP sátor. Útközben nem egyszer találkoztunk az Equilibrium gitárosával, Dom Creyel aki nagyon barátságos volt. Szerényen viselte, hogy mindenki megállítja pár szó erejéig.

Délután az Alestormmal kezdtünk, amit én már nagyon vártam, mert a 2013-as Metaldays óta nem volt hozzájuk szerencsém. Nem csalódtam, hozták a szintet és a hangosítás is rohadt jó volt. Hallhattam a Magenetich North-ot élőben. Ezután gyors utántöltés a közeli VIP-ben, majd megnéztük az Ensiferumot. Úgy döntöttem kihagyom az utána következő Sepulturat és az ezt követő Powerwolfra koncentrálok. Elég nagy bulit csináltak, a tömegben nem lehetett megmozdulni. Ahogy törtük előre az utat észrevettük, hogy külön erkélyt hoztak létre a színpad jobb oldalán ahova fel lehetett menni.

Este tíz óra, eljött a várva várt koncert, színpadra lépett a Bloodbath. Boninnal és Csongival indultunk neki. Nagyon ütős buli volt. Konkrétan szétszedte az embert a zene,(wáááá) főleg amikor megszólalt az Eaten.

Triviummal folytattuk az estét, amit szintén mindenki nagyon várt. Már az egész csapat jelen volt. Koncert után kidőltem. Véleményem szerint a 2014-es Nova Rockon ezerszer nagyobb bulit csináltak, de ez is rohadt jó koncert volt, hangzás és a színpadkép is tökéletes volt.



 A 3. napon, amikor kiestem reggel a sátramból már azt vártam, hogy délután egy óra legyen, mert akkor jön a Milking the Goatmachine. Boltba sem mentem el a többiekkel, helyette a másik magyar csapattal töltöttem a délelőttöt. Sörözéssel és sütögetéssel ütöttük el az időt. A koncerten találkoztam Péter barátommal, örültem is neki, hogy nem egyedül fogom végig tombolni a kecskék adta őrületes bulit, mert ugye tudni kell, hogy a zenekar tagjai kecske állarcban nyomulnak a színpadon.

A koncert után kitöltöttünk egy kérdőívet, majd kaptunk egy pofás kis öngyújtót, amire szabadon gravíroztathattunk, ráadásul ingyen. Esős nap volt, kaptunk is egy hatalmas vihart, egyenesen a nyakunkba szakadt. Mire visszaértünk a kocsihoz már mindenki csurom vizes volt. Mivel az utolsó napnál jártunk úgy döntöttünk, hogy amíg elül a vihar elfogyasztjuk a még meglévő alkohol készletünket, amit az autóban találtunk, és így indulunk el a Cannibal Corpsera. A fesztivál szervezői nem tétlenkedtek, pihenésről szó sem lehetett...

Zúztunk a Hatebreeddel, én ezen a nyáron már harmadszorra. Megunhatatlan. Utána a Sick Of It All volt terítéken. Az este fénypontja a Venom volt. Betankoltunk sörrel és hallgattuk. Valami eszméletlen volt végre élőben látni. Nem voltak olyan sokan, mint amire számítottam, de legalább így nem kellett utat törni, hogy közelebb jussunk a színpadhoz. A koncert hangulatát az eső és a sár még inkább fokozta. Cronos még mindig ördögien nyomja el a Black metal-t.  A napunk a végéhez közeledett. Még mindig szakadt az eső, de nyughatatlan voltam, nem akartam, hogy véget érjen a fesztivál, mert nagyon élveztem, meg hát valljuk be, ki akar hazamenni? Dark Fortress-el zárult a napom hajnali három órakor, ami nem volt nagy szám.

Másnap korán keltünk. Borongós reggel, a nap sehol, szakad az eső. Komótosan összeszedelődzködtünk, sátorbontás, bepakoltunk az autóba. Mindenki hulla fáradt volt. Elindultunk haza. Laza nyolc órás utazás után élményekkel gazdagon értünk haza.

Németország gyönyörű, az emberek kedvesek, és ami a legfontosabb nagyon finom a sör. Elhatároztam, hogy jövőre is jövök, ha az időm engedi. Nagyon erős fesztivál volt, jó volt a felhozatal, mindenféle stílus képviseltette magát. Az időjárás kicsit szeszélyes, de egy jó német sör mellett mindent el lehet viselni.

Ajánlom mindenkinek, aki fontolgatja, hogy mi legyen a következő nyári fesztiváljainak egyike, mindenképpen próbálja ki a Summer Breeze fesztivált. Megéri!
Balázs Csendőr | 30 aug 2015

Flyer:

Photos about the event »