Anthrax
HungaryBudapest/Park
Ötödik alkalommal látogatott el hazánkba az amerikai trash legenda, az Anthrax. 1984-es Fistful of Metal lemezük óta jelentős tagcseréken mentek keresztül. A 80'-as években mindenki csak úgy ismerte őket mint a deszkás, bermudagatyás, reppelős  "metál" banda, akik a kortárs kemény zenei világban a humoros pozíciót töltötték be.

Személy szerint én John Bush párti vagyok és az Anthrax igazán vele volt a kő, de kíváncsian vártam Belladonna alakítását is, bár láttam őket ebben a formációban is már. A Park-ban nagyon keveset jártam még, ennek ellenére meg voltam elégedve a hellyel és a hangzással is egyaránt. Korán érkeztem és meglepődve tapasztaltam, hogy elég légüres volt a tér, több emberre számítottam. Ez lehet azért is mert keddre volt időzítve és a hónap vége is sokaknak kínkeserves. Szerencsére később már elég szépen megtelt a színpad előtti tér és rengeteg ismerős is ellátogatott.

Pár sör már volt az arcomban, de csak hangulatjavítás miatt. Megjegyzem, hogy elég barátiak az árak is a szokásos szórakozóhelyekkel szemben és a kiszolgálás is gyorsan megy. A csodaszép háttér molinó már megérkezéskor ki volt feszítve és fél 9-kor kezdődött is az Anthrax. A kor látszik rajtuk rendesen de ez a dinamikában nem mutatkozik meg. Még mindig akkora lendület van bennük mint a 80'-as években. Eleinte a hangosítás nem volt teljesen eltalálva de menet közben sikerült belőni.

Scott-nak félelmetes a rutinja. Feldob minden alkalommal, ha láthatom játszani.Ezeket a riffeket élőben látni és hallani tőle felbecsülhetelen. A három nyitódal az Among The Living-ről le is szögelt (Among,Caught In A Mosh és az Efilnikufesin ). Óriási nosztalgia kapott el és lemez minőségben hozták a papírformát. Fiatalodtam is pár évet a 3 szám alatt lelkileg :) Belladonna még egy magyar zászlót is beszerzett valahonnan és lóbálta. Szép gesztus, a közönségnek is teszett. Amikor az In The End-et kezdték játszani,a színpad két oldalán megjelent egy Dimebag és egy Ronnie James Dio molinó is. Mostanában sokan nyilvánítanak tiszteletet elhunyt legendák iránt és valahogy gondoltam, hogy ők sem fogják kihagyni.

Kicsit sajnáltam, hogy a Bush-os lemezekről nem erőltettek semmit de így is zseniális volt. Erre a turnéra csatlakozott a Shadows Fallból ismert John Donais, mivel Rob Caggiano átigazolt a Volbeat-hoz. Nem volt vele baj csak valahogy nekem nem illik bele a képbe. A csúcspont számomra az Indians volt. Eszméletlen dal és még mindig nagyot üt. El is érzékenyültem :) Mindenki a TNT-vel jönne de a kanyarban sincs az Indians-hoz. Végszóra eljátszották az I Am The Law-ot ami méltó befejezése volt a bulinak. Vagyis lett volna ha a visszatapsra meg nem kontráztak volna rá Madhouse-al és az Antisocial-lal. Brutális befejezés és libabőr.

Az egész bulit kielemezni nehéz lenne, mert aki szereti őket az ott volt és érezhette,hogy mi is az Anthrax. Felejthetelen. Remélem még jó sokáig húzzák és lesz részem pár Anthrax buliban. Láthatóan ők élvezik még mindig és ez valószínűsíthető, hogy igy is marad sokunk örömére.
István Fazekas | 07 aug 2013

Flyer:

Random photos - 2023