Előzöleg Wacken természetesen idén is megmutatta minden báját-búját, ahol Tityvel sikerült 5 napon keresztül szórakoznunk és teljesen kifárasztani magunkat, ezért igyekeztünk minél többet pihenni. Kezdésnek vasárnap kilátogattunk az Északi-tengerhez. Fürödni nem lehetett, két percig álltam benne térdig, de már kezdett lefagyni a bokám. Ittunk egy jó kólát-kávét és irány Csehország.



Este 11 fele a fáradtságtól vezetésképtelen állapotba kerültem, ezért még németföldön pihennem kellett. Kedvenc autópályás parkolónkba, Muldental Südnél kényelmesen elszállásoltuk magunkat a fiat kombiba.  Hétfőn reggel 10-kor már indultunk is tovább a cseh Roudnice Nad Labem városkába, ahol tavaly is megszálltunk. Mivel megfizethető  szobaárakkal dolgoznak (kb. 6.000 ft / 2 fő / éj) visszajáró vendégek lettünk. Idén se bántuk meg, két nap alatt szépen kimostuk a wacken sárral átitatott ruháinkat, cipőinket (400 ft / mosás), Tity még csodálatos ebédet is főzött. Aránylag  kellemesen rápihentünk a cseh örületre.

Szerda hajnalba direkt nem autópályán tettük meg a hátralevő kb. 150 km-t (csak ezért pályamatricát venni hülyeség lett volna), így legalább láthattuk a szétesett, leharcolt cseh falvakat, mintha megállt volna az élet úgy 1974 környékén.  Útunk keresztül vitt egy olyan településen,  ami végülis egy nagy erőd volt, kanyarogtunk jobbra-balra a falak közt.



Délelőtt 11-kor célba értünk Jaromerbe, azon belül a Josefov erődbe. Tavalyi tapasztalatokból kiindulva, azt hittük bőven időben érkezünk majd, de idén már sokkal többen voltak nulladik nap, de még így is találtunk jó parkolót és sátorhelyet. Jövőre kedd este kell beállni. Titynek még arra is volt ideje, hogy a kocsinál a kempingszékbe ülve, véletlenül kiejtse a telefonját, ezzel betörve a digitizer üveget. (valahogy mégis használható maradt a telefon)

Valamiért ragaszkodtunk a tavaly már bevállt dolgainkhoz, ezért kezdésnek ugyanabba a kocsmába, ugyanazon a padon, ugyanazt a fajta sört ittuk, csak hát 5 koronával emelték az árát (ami itt felér egy érvágással, kb 55 ft-tal lett drágább). Amúgy a non-stop kisboltba lehetett kapni  40 koronáért (kb 460 ft-ért) 2 literes flakonos sört.



Délután fél 1 fele befutottak tanárúrék is Dabasról. Gyorsan letették az autót, sátrat majd édes négyesben megkezdtük a 4 napos fesztivált. Nulladik nap este 7 körül végre előkerült a magnómetál is (két számítógép hangfal és mp3 lejátszó). Estére befutott az Angliában dolgozó magyar brigád, akik szintén nem vetették meg a szeszt szerencsére.  Éjjel 1 után takarodót fújtunk mivel másnap, csütörtökön délelőtt 11-kor kezdett a cseh Noostrak, a főszervező srác zenekara, de leginkább a stílus miatt érdekelt, ilyen korán deathcore a színpadon.. nem bántuk meg, nagyon jó matinét nyomtak.

Ezután foghíjasra vettük a figurát, ki-be mászkáltunk a színpadok, sörsátor, kinti kocsmák és az autó közt. Néha benéztünk a fesztiválra, példának okáért a számomra eddig  ismeretlen lengyel Totem műsorára. Az énekes egy hosszú raszta hajú csaj, aki elég jól ordibált a mikrofonba. Első pár szám erejéig le is kötötte a figyelmemet, de az sörömmel egyetembe az érdeklődésem is apadt. Végül bevégeztetett. Unalmas volt, hogy két dal között figyelmeztetett minket, hogy az utolsó szám következik. Ez eljátszották vagy háromszor. Most erre mit mondjak? Legalább a közönséget ne nézzük már hülyének:)

https://www.youtube.com/watch?v=-dJHmtITSYY

Megjegyzés: jó, hogy a programfüzetbe fel van tüntetve melyik fellépő milyen stílusba utazik, még ha néha totális baromságot is írnak, mint pl: Watch My Dying stílusa metalcore.

Kinti kocsmázásra nem igen volt időnk, mert 15:40-re tették a The Black Dahlia Murdert. Ekkor már szép tömeg gyűlt össze, volt is baj bőven:) A felénél inkább hátrébb álltunk, mert se inni, se fotózni nem lehetett a nagy őrületben.  Nem mondom, hogy az a 40 perc játékidő elég lett volna, de hát előttünk volt három nap, tehát kit érdekelt?:)



Két óra elteltével, fél 7-kor jött is a német Heaven Shall Burn, akik valamiért nem tudnak szar bulit csinálni. Ajánlásra még belenéztünk a Krisiun műsorába.. bár csak ne tettük volna. Nem adott semmit csak elvett az életemből 3 percet.:) Kifele menet megálltunk 10 percre a Ministry előtt. Mintha egy alkoholos filccel agyonfirkált Ozzy imitátort látnék a színpadon.  A hangzásra nem lehetett panasz, szinte levitte a fejünket, elég tisztán és hangosan szólt.

Eljött hát megint a magnómetál ideje. Kiültünk a már megszokott kocsmába.  Programfüzetet lapozgatva rátaláltunk egy cseh grindcore bandára, akiknek mi más is lehetne a nevük, mint Pigsty. Őket 00:05-re rakták egy hátsó területen található kisebb hangár féleségbe. Nehéz is lenne kitalálni milyen hangok jöttek ki az énekes torkán.. disznózott, röfögött, krákogott ahogy kell. Megfelelő muzsikával nyugtáztuk a napot. Ihattunk volna még reggelig, de akkor elcsúsztunk volna a péntek reggeli őrület felett.

Idén is a szokásos zseton (továbbiakban ž) rendszer volt használatos a fesztivál területén. 3300 ft körül volt 10 ž, fél liter pohár sör még mindig 1 ž. A megszokott egytál meleg ételeket 2-3 ž-ért dobálták. Elég nagy és igényes volt a választék. Kint, az óvárosi részen megaztán tényleg kánaán volt: nagy (kb 20 dkg) sült kolbász 40 cseh korona, azza 460 ft. a hamburger se több. A sörök meg hát.. csak győzze meginni az ember:)

Ezen a fesztiválon minden évbe a péntek délelőtt a kedvenc időszakom. Akkor már másnaposan kelek fel, 1 pohár sörtől jól érzem magamat és reggel 11-kor olyan bandákat tolnak az arcomba, amitől leesik az állam. Idén tényleg kitettek magukért a szervezők, mert indításnak berakták az amerikai Cattle Decapitationt. Hát kérem szépen nálam egyből vitte a “fesztivál legjobb koncertje” címet. Az énekes egy totálisan beteg alak, szimpla kultúrált fej, normálisan beszélget  a mikrofonba, majd mikor elindul a koncert, olyan szinten elkezdett üvölteni a mikrofonba, mintha maga a sátán bújt volna elő. Emberünk arcát teljesen elöntötte a vér. Volt mikor a szöveg ordíbálása közepette, lendületből kifújta az orrát zsebkendő nélkül, bele a nagyvilágba.:) A közönség nagy örömére azt a kevés félóra játékidőt könnyedén kitöltötték. Pár arc agyilag totálisan megborult, fel-alá mászkált a tömegbe, visított jobbra balra. Ez még jobban feldobta a hangulatot, egyszerűen meseszép volt.

http://www.youtube.com/watch?v=A-j633i7JmA

A koncert végeztével se volt pihenés, kemény 40 métert kellett átsétálni a szomszédos színpadig, ahol az angol Bleed From Within kezde osztani a riffeket. Egy ilyen előzmény után, kicsit puhának tűnt az egész, pedig ők is nagyon jól tolják, bennük se volt miért csalódni. Volt wall of death, enyhe circle pit is talán. Kitettek magukért, zárásképpen a Healing c. számukkal feltették az i-re azt a tetves pontot:

http://www.youtube.com/watch?v=UcvqiObZVCQ

Még csak 12:05-át írtunk, de máris belekezdetta svéd Vildhjarta. Láttam már őket a Veil of Maya előtt Budapesten. Továbbra se érzem szükségét a két énekesnek (mint sok más bandába sem). Annyira nem dobott fel a műsoruk, de valamiért végálltuk. Délutáni ráadásképpen beestünk egy átlagos Hatebreedre.

A programfüzetbe 00:45-re tűntették fel az amerikai Unearth fellépését. Egyik kedvenc bandámról lévén szó, késésnek helye nincs, el is indultunk időben. Félúton összefutottunk egyik magyar ismerőssel, aki jelezte, a koncert fele már lement. Ez lehetetelen! Sajnos igaza volt, bőven ment a móka. Ez volt talán számomra a fesztivál legnagyobb csalódása! Utólag nézve a feszt weblapját, 23:45 van kezdésnek írva. Sajnos ez az infó hozzánk nem jutott el. Legközelebb kiírom magamnak egy papírra a érdekes zenekarok kezdési időpontjait és leegyeztetem a füzetben látottakkal.:) A koncert végén a gitáros, Ken Susi kijött a kordonhoz lányokkal ismerkedni, de mi tanárúrral úgy éreztük, ezt nem teheti meg, csak velünk barátkozhat. Oda is álltunk pár fotó erejéig, szépen rátettem a fejére a fél literes fröccsös poharamat. Látszott az arcán, hogy egyre jobban kezd kikészülni tőlünk, de hát  kit érdekel, fesztiválon vagyunk vagy mi:)  Végül ismét takarodót fújtunk, ne csússzunk el másnap reggel felett sem.



Szombat délelőtt ismét bevállaltuk a korai koncertlátogatást, délelőtt 11-kor kezdett a cseh Ahumado Granujo. Időben odaértünk, de mivel az utánuk következő banda elmaradt, őket is fél órával későbbre tették a szomszédos színpadra. Indulás képpen az énekes ledobott a színpadról egy megtermett kígyóuborkát. A rajongók majdnem hogy megverekedtek érte:) Nem hiába: ingyen van és még egészséges is:) Egy grindcore koncert csak tökéletes kezdése lehet egy napnak.

http://www.youtube.com/watch?v=1nK0bSBkuNw

14:30-kor kihagyhatatlan adás a belga Abortedtól. Tolták is rendesen a beteg számokat. A közönség soraiban  volt aki egy botra szúrt, megperzselt disznófejet lóbált a magasba:) A hangulat adta magát.

https://www.youtube.com/watch?v=p10lUL6CxBQ

A matiné végeztével nem kellett messzire menni, a bejáratnál elrejtettük a 2 literes flakon fröccseinket, ezért a bengedés előtt leülve dumáltunk. Jöttek ismét magyar ismerősök, szerencsére – vagy sem – egyre több honfitárs látja be, Brutal Assault egy kötelező program a nyárban:)  Néha visszamentünk koncerteket nézni, jött is a csajoknak való holland Textures, ami csak elvette az értékes perceimet de elfelejtette visszaadni, vagy netán kellemes témákkal meghálálni. Utánuk érkezett az amerikai Norma Jean, akiket kár lett volna kihagyni. Az énekes mászókának nézte a színpad egyik tartó pillérét, félután megállt és kiordibálta magát, majd visszatért a deszkákra. Egészségünkre!



Este 9-kor a hangárba kezdett a fesztivál egyetlen magyar fellépőjét, a Watch My Dying. Az általuk képviselt zenei irányzat sose tartozott a kedvenceim közé, most is leginkább a közbeni italozásra koncetráltam:) Jó volt látni, hogy aránylag sokan összegyűltek a színpad előtt.

Végezetül fél 11 körül belenéztünk a ritkán látható svéd At The Gates fellépésébe. Nekem a név ismerős volt, régen talán még a zenéjük is bekerült a lejátszóba, de nem vittem túlzásba. Manapság nem is tudtam volna milyen stílusba sorolni őket. (1990-ben alakult zenekarról beszélünk, akik 96-ban fel is oszlott, majd 2010-be újra összeállt) Tanárúr jelezte is, hogy érdemesek a figyelmünkre, nem is okoztak csalódást.

Számomra ennyi koncert elég is volt az idei Brutal Assaulton,  így is túlszárnylatam önmagamat (17 zenekar a 83-ból:). Végezetül el kellett költeni a megmaradt zsetonjainkat. Valahogy nem sikerült elszórni  mind a 10-et a 3 nap alatt, mondjuk Tity talált is vagy 5-öt valamelyik délután. Irány a kajasor, dőzsöljünk!



Sajnos ekkora tömegbe is lehet találni ócska paraszt embereket, mint mikor  beültünk az egyik kocsmába sörözni. Éreztem, hogy a hátam mögötti bárszéken valaki nem fér el, szó nélkül közelebb húzodtam az saját asztalunkhoz. Erre egy dagadt részeg rocker kicsit meglökött  és felállt csehül ordibálni. Inkább átültem 90 fokkal, nem volt kedvem nekiállni balhézni, ezt az örömet meghagytam a buta fajtájának.

Aztán meg volt egy srác, aki a kocsmák közt mocskos ruhába, totál részegen mászkált. Leállt mindenkit fárasztani. Érthető módon senki se kereste a társaságát. Büdösen és mocskosan kéregetett talán, nekünk aztán mondhatta csehül, így se úgy se adtunk volna neki. Nem egyszer lehetett látni a porban fekve, talán még össze is hugyozta magát. Tőlem aztán mindenki úgy éli ki magát egy fesztiválon, ahogy jól esik neki, feküdhet a saját hányásába is akár, csak másokat ne inzultáljon, mert attól le megy a vér az ökleimbe:)

Napi átlag hat jó koncert, kint is magnóztunk és a kocsinál is borogattuk a fröccsöket. Azt hiszem egészséges és tartalmas fesztivált tudhatunk magunk mögött, aminek a hangulata egyedi egész Európában. Nincsenek szélsőséges zenei stílusok, csak metál és hardcore némi grindcore-ral fűszerezve. Ami alap követelmény, hiszen a csehekről beszélünk, akik igencsak éllovasai ennek a trehány és szemétláda – ezért is szerethető – stílusnak.